Glosszárium

 

Általános tartalék: Olyan, a központi költségvetésben képzett tartalék, amely előre nem látható kiadások fedezetéül szolgál. Felhasználásáról a kormány dönt. Az első félévben legfeljebb a tartalék 40%-a használható fel országgyűlési felhatalmazás nélkül.

Belső bevételek és kiadások: A költségvetés belső bevételi és kiadási tételei azok, amelyekről a költségvetési törvény formájában az Országgyűlésnek módjában áll dönteni (ezért ezeket „diszkrecionális" tételnek is szokták nevezni). Belső kiadás például az állami beruházások előirányzata, belső bevétel például a költségvetési szervek díjbevételei. A belső bevételek és kiadások különbözete a belső egyenleg.

Céltartalék: Olyan a költségvetésben meghatározott tartalék, amelynek céljáról a költségvetési törvény rendelkezik.

Előirányzatok zárolása: Az előirányzat egy részének vagy egészének felhasználására vonatkozó időleges és feltételhez kötött korlátozás.

Elsődleges bevételek és kiadások: Kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek, illetve az államadósság miatti kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások. A kamatbevételek és -kiadások egyenlege nélkül számított költségvetési egyenleg az úgynevezett elsődleges egyenleg.

ESA-híd: A hatályos magyar elszámolási szabályok, valamint az Európai Unió statisztikai módszertana (ESA, European System of Accounts) szerinti elszámolási szabályok alapján számított költségvetési egyenleg közti különbség levezetése. Az államháztartási mutatók csak az ezen eltérések miatti korrekció (ESA-híd) után válnak összevethetővé más EU-statisztikáival illetve az uniós szabályokkal.

Felülről nyitott belső tétel: Olyan belső tétel, amelyre vonatkozó tervszámot a költségvetési törvény tartalmaz, de amelynek teljesülése törvényi felhatalmazás alapján a költségvetési tervszám módosítása nélkül is meghaladhatja a tervezett értéket. (A zárt belső tételek értelemszerűen azok, amelyek felülről nem nyitottak.)

Kockázati prémium (vagy felár): Az értékpapírok – így az állampapírok – hozamának az a része, amit a kockázatmentesnek tekintett értékpapírok hozamán felül a kibocsátó fizetni kényszerül annak érdekében, hogy az eladni kívánt értékpapírok iránti kereslet elégséges legyen.

Költségvetés: Az államháztartás gazdálkodásának alapjául szolgáló olyan pénzügyi terv, amely szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel.

Költségvetési egyenleg: Az elsődleges egyenleg és a kamategyenleg összege.

Külső bevételek és kiadások: Minden olyan költségvetési bevétel vagy kiadás, amely a költségvetési törvény által közvetlenül nem befolyásolható, amely egyedi jogosultságot vagy kötelezettséget létrehozó törvény végrehajtását szolgálja, és amelynek nagyságát a magángazdasági és demográfiai folyamatok határozzák meg. A külső tételek módosítása ezért kizárólag szaktörvények útján törvényes. A külső bevételek és kiadások különbözete a külső egyenleg.

Maastrichti egyenleg: Az Európai Unió ESA'95 statisztikai módszertana alapján a túlzott deficit eljáráshoz kiszámított költségvetésiegyenleg-mutató.

Pénzforgalmi és eredményszemléletű elszámolás: A pénzforgalmi elszámolási rendszerekben az ügyleteket pénzügyi teljesítésük időpontjában kell elszámolni. Az eredményszemléletű elszámolás elve azt jelenti, hogy az egyes ügyleteket és eseményeket bekövetkezésük, nem pedig pénzügyi teljesítésük időpontja szerint kell elkönyvelni. Az adóbevételek esetében az eltérés forrása az, hogy az adókat a kivetésük alapjául szolgáló jövedelem létrejöttének időpontja, az adófizetési kötelezettség megállapítása vagy befizetés időpontja szerint mutatják ki. A magyar költségvetés módosított pénzforgalmi szemléletben készül, a tételek többségét pénzforgalmi szemléletben számolják el. Az ESA számviteli előírásai a költségvetési tételek szélesebb – ám nem teljes – körénél alkalmazza az eredményszemléletű számvitelt.

Technikai kivetítés (alappálya): A nemzetgazdasági és költségvetési folyamatok olyan előrevetítése, ami a kivetítési horizonton feltételezi a kihirdetett jogszabályok hatályban maradását, illetve kihirdetés szerinti hatályosulását, és amely az esetleges intézkedési javaslatok költségvetési hatásvizsgálatának alapjául szolgál. A technikai kivetítés jogszabályi meghatározása: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett jogszabályok, jogerős bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges erőforrások árszínvonal-változásból eredő értékváltozásának hatását veszi figyelembe, egyéb változásokat – így jogszabályban még meg nem jelent szakpolitikai döntéseket – azonban nem.

KÖVESSEN MINKET


ADOMÁNY

Adományukat a PayPal-on keresztül erre a gombra kattintva tudják elküldeni:


KERESÉS A WEBOLDALON

AKTUÁLIS ELEMZÉS