OBS 2015 - Gyakran Ismételt Kérdések

Az alábbi kérdések és válaszok erősen támaszkodnak az OBS 2015 angol nyelvű kérdéseire, de számos helyen kiegészítettük azt a magyar helyzet sajátosságaival, ezért nem tekinthető az eredeti kérdések fordításának.

1. Mi az Open Budget Survey 2015?

2. Mik a főbb eredmények?

3. Milyen kapcsolat van az Open Budget Survey és az Open Budget Index 2015 között?

4. Mennyire megbízhatóak az adatok?

5. Növeli-e a vizsgálat időszerűségét és fontosságát, ha egy országban jelentős költségvetési hiány van?

6. Mit jelent, ha a felmérés szerint egy országban a közzétett információ szintje minimális vagy nulla?

7. A valóságban milyen mértékű korrupció tapasztalható a fejlődő országok költségvetésében? Tudnák számszerűsíteni?

8. Sokba kerül a kormánynak az átláthatóság?

9. Miért válik egy kormány átláthatóbbá? Külső nyomás hatására? A felmérés által adott információk vezetnek változáshoz?

10. Mi a „polgárok költségvetése"?

11. Meglepő az országok OBI alapján kialakult rangsora?

12. Mivel magyarázható Dél-Afrika kiemelkedő pozíciója?

13. Tunéziát és Szenegált emelték ki, mint olyan országokat, ahol jelentős előrelépés történt a transzparencia területén. Mit tettek ennek érdekében?

14. Az átláthatóbb költségvetés és a fokozott felügyelet csökkenti az adóelkerülést az országban?

15. Beszélhetünk a különböző országokban dolgozó kutatókkal?

16. Hogyan tud változást hozni ez a kutatás?

17. Mikor készül a következő OBS?

18. Mennyibe került a felmérés?

19. Ki finanszírozza a felmérést?

20. Milyen alapon választották ki a résztvevő országokat és miért éppen 102 országot?

21. Mi az International Budget Partnership?

22. Az öt legjobban teljesítő ország viszonylag fejlett – méltányos-e ezek eredményét a fejlődő országokkal összemérni?

23. A felmérés alapján hogy függ össze a költségvetés átláthatósága a szegény és a társdalom peremén lévő közösségek életével?

24. Hogyan viszonyul ez a felmérés a többi hasonló értékeléshez/felméréshez?

25. Miért fontosak az információs szabadságot biztosító törvények?

26. Mit nem értékel a felmérés?

27. Mit tehetnek a nemzetközi adományozók a költségvetési átláthatóság növelésére?

28. Változott valami az Open Budget Survey rendszerében az előző körhöz képest? Ez befolyásolja-e a korábbi adatokkal való összehasonlítást?

29. Miért nem szerepel az OBI adatok között Magyarország 2012-es értéke?

30. Javult vagy romlott Magyarországon a költségvetési átláthatóság?

 


1. Mi az Open Budget Survey 2015?

- Az OBS az egyetlen független, összehasonlítható és rendszeres időközönként megvalósuló felmérés a világ országaiban tapasztalható költségvetési átláthatóság és felelősség mérésére. A felmérést nemzeti kormányoktól független, a civil szférában dolgozó költségvetési szakértők készítik.
- A felmérés dokumentált bizonyítékok és objektív kritériumok alapján értékeli, hogy a résztvevő 102 ország nemzeti vagy központi kormányzata milyen mértékben biztosít a nyilvánosság számára időszerű és teljes hozzáférést a nemzetközi jó gyakorlat alapján szükséges 8 legfontosabb költségvetési dokumentumhoz.
- A felmérés azt is vizsgálja, hogy a törvényhozás és a számvevőszék mennyire képes hatékony felügyeletet gyakorolni a kormányzati költségvetés felett, és hogy a nyilvánosság milyen mértékben vehet részt a költségvetési döntésekben.
- A felmérés nem közvélemény-kutatás, és nem a szubjektív véleményeket értékeli – szigorú, objektív módszertanon alapul, az eredményeket pedig független hazai és nemzetközi szakértő ellenőrzi.

 

2. Mik a főbb eredmények?

- Az Open Budget Survey 2015 kimutatta, hogy a 102 vizsgált országból 78 (amelyekben a világ lakosságának közel 70 százaléka él) lehetőséget hagy a közpénzek nem megfelelő vagy pazarló felhasználására, egyes esetekben akár a hűtlen kezelésre is, mert nem biztosít elegendő információt a központi költségvetés monitorozásához és nem ad teret a költségvetési kérdések nyilvános megvitatásának.
- Bár világszerte elégtelen az átláthatóság, átlagban 10 pontos javulás tapasztalható egy-egy országban ahhoz képest, mint amikor először csatlakoztak a felméréshez.
- A hatékony, eredményes és felelős költségvetési rendszerek három pilléren nyugszanak: a költségvetés átláthatóságán, a lakosság költségvetési folyamatba történő bevonásán és az intézmények általi felügyeleten. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az az egész rendszert ássa alá. Csak négy ország (Brazília, Norvégia, Dél-Afrika és az Egyesült Államok) költségvetési rendszere felel meg mindhárom pillér esetében a legjobb nemzetközi gyakorlatnak. Ez azt jelzi, hogy minden országban van még tennivaló a költségvetési elszámoltathatósági rendszerek és gyakorlatok megerősítése terén, még az Open Budget Indexben (az OBS alapján az országok költségvetési átláthatóságát összehasonlító mérőszámban) a legjobban teljesítőknek is.
- Az egyes országok költségvetésének átláthatósága csak a kormány politikai akaratán múlik. A kormányok gyorsan és könnyen javíthatják az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ha online elérhetővé tesznek minden olyan költségvetési információt (a kulcsdokumentumokat és más költségvetési adatokat, amelyek jelenleg nem szerepelnek a közzétett anyagokban), amely most is rendelkezésükre áll, és a költségvetési folyamatba bevonják a nyilvánosságot.

 

3. Milyen kapcsolat van az Open Budget Survey és az Open Budget Index 2015 között?

- Az OBS felmérés egyedi kutatási és elemzési kezdeményezés, mely a kormányok költségvetési átláthatóságát és felelősségét méri, beleértve a lakosság bevonását és a költségvetési folyamatot felügyelő intézmények hatásosságát is.
- A felmérés alapja egy 140 kérdésből álló kérdőív, mely dokumentált bizonyítékok alapján méri a kormányok által a költségvetési folyamat során közzétett információk mértékét, a kormány által a lakosság részére biztosított lehetőségeket a költségvetési döntésekben és ellenőrzésekben való részvételre, valamint a költségvetési folyamatokat felügyelő intézmények függetlenségét és erőforrásait, hogy hatékonyan végezhessék el feladataikat. Minden ország esetében egy helyi, független költségvetési szakértő tölti ki a kérdőívet, majd a kitöltött kérdőívet egy másik független szakértő és az IBP munkatársai is ellenőrzik.
- Az Open Budget Index 100-pontos skálán helyezi el az értékelt országokat az átláthatóság alapján. Ehhez a kérdőív 140 kérdéséből 109-et vesz figyelembe, melyek kifejezetten arra irányulnak, hogy a kormányzat megfelelő időben teljes hozzáférést biztosít-e a nyilvánosság számára a nyolc kulcsdokumentumban szereplő információkhoz. Az Open Budget Index azt méri, hogy az értékelt 102 ország összességében milyen elkötelezettséget mutat az átláthatóság iránt, és lehetőséget ad az országok összehasonlítására is.

 

4. Mennyire megbízhatóak az adatok?

- Az OBS a legmegbízhatóbb és legátfogóbb adatbázis a különböző országok időben is összehasonlítható költségvetési átláthatósága vonatkozásában.
- Az adatokat ötlépcsős eljárásban ellenőrizzük: minden országban egy helyi, független költségvetési szakértő végzi a kutatást; a válaszokat az IBP összeveti más nyilvános adatokkal és összhangba hozza a többi ország válaszával; az elkészült kérdőíveket anonim módon független szakemberek vizsgálják felül; a kormány képviselői lehetőséget kapnak, hogy az országukra vonatkozó kérdőívet kommentálják; végül pedig az IBP képviselői döntenek a kutatók és az ellenőrzést végző szakértők közötti esetleges nézeteltérésekben, hogy minden kérdésre helyénvaló válasz szülessen.
- Emellett ez nem kizárólag egy íróasztal mellett kitöltött kérdőív. Világszerte elkötelezett, független kutatók a gyakorlatban is tesztelték a költségvetés átláthatóságát, például úgy, hogy bejelentés nélkül ellátogattak kormányhivatalokba és ellenőrizték, hogy a kormány betartja-e az előre bejelentett közzétételi határidőket. Minden kutató dokumentált bizonyítékokkal, például törvényi hivatkozással, személyes beszélgetések adataival, dokumentumok másolatával támasztotta alá válaszát.

 

5. Növeli-e a vizsgálat időszerűségét és fontosságát, ha egy országban jelentős költségvetési hiány van?

- Az Open Budget Survey különösen fontos a globális pénzügyi válság idején.
- Szinte minden ország (különösen a fejlődő országok), nagyon nehéz gazdasági környezettel néz szembe, ahol kevés a külföldi és belföldi beruházás, támogatás és adóbevétel. A szűkösebb erőforrások miatt a politikai döntések nehezebbé válnak. Ilyenkor a költségvetés átláthatósága lehetővé teszi, hogy a lakosság részt vegyen a döntések előkészítésében, így a nehéz szakpolitikai döntések hitelessége , minősége és elfogadottsága is javul.
- Az átláthatóság eredményeként nő a nemzetközi befektetők által nagyra értékelt kiszámíthatóság, más oldalról az átláthatóság hiánya akadályozhatja, hogy az ország hozzájusson a közfeladatok finanszírozásához szükséges hitelekhez vagy megdrágíthatja azokat. Senki sem szeret úgy kölcsönadni, ha nem tudja mire fogják költeni. Az adatok azt bizonyítják, hogy átláthatóbb költségvetési rendszerek hozzásegíthetnek, hogy könnyebben és olcsóbban szerezzünk forrásokat a hitelpiacokon.
- A csökkenő belföldi bevételek miatt a támogatásokat adó országok is rákényszerülhetnek, hogy meggondolják a segélyek csökkentését, nagyobb hangsúlyt helyezzenek az ellenőrzésre, és alaposabban számon kérjék a kedvezményezett kormányokon a szűkös segélyforrások felhasználását. A költségvetési átláthatóság és elszámoltathatóság javítása révén egy segélykérő ország bizonyíthatja a segélyt nyújtó országok és hitelezők felé, hogy komolyan gondolja a korrupció elleni harcot és a hatékony működést.
Bár Magyarország esetében úgy gondolhatjuk, hogy nem szorulunk rá más országok pénzére, ez nem így van: az EU közös költségvetéséből sokkal többet kap Magyarország annál, mint amennyit oda befizet. Nem elég az utolsó centet is megszerezni a közös kalapból, hatékonyan fel is kell tudni használni. Éppen ehhez a hatékonysághoz elengedhetetlen az átláthatóság, a nyilvánosság bevonása és az erre hivatott intézmények felügyelete.

 

6. Mit jelent, ha a felmérés szerint egy országban a közzétett információ szintje minimális vagy nulla?

- Az OBI az egyes országok kormányait annak alapján rangsorolja, hogy a nyolc kulcsdokumentum közül hányat hoz nyilvánosságra teljes körűen és megfelelő időben, és hogy ezekben a dokumentumokban mennyi információ található. Lényegében azt méri, hogy az értékelt 102 ország összességében milyen elkötelezettséget mutat az átláthatóság iránt, és lehetőséget ad az országok közötti összehasonlításra is.
- A 102 országból 34-ben találtuk azt, hogy a költségvetésről minimális, csekély vagy semmilyen információt nem nyújtanak. Más szóval: a nemzetközi jó gyakorlat szerint szükséges legfontosabb dokumentumokból legfeljebb néhányat hoznak nyilvánosságra – vagy a nagyközönség számára e dokumentumokban megadott információk nem teljes körűek.
- Leginkább abban a 17 országban aggasztó a helyzet, melyek csak csekély információt, esetleg semmit sem hoznak nyilvánosságra. Ezen országok közül a költségvetési javaslatot a parlamenti jóváhagyás előtt egyik sem osztja meg a nyilvánossággal. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény a költségvetéssel (adóforintjai és egyéb közpénzek elszámolásával) már csak tényadatként találkozik,.
- A felmérésből az is kiderül, hogy több országban is javulás tapasztalható az átláthatóságban a korábbi felmérésekhez képest. Sok más ország azonnal, alacsony költséggel elindulhatna ezen az úton. A költségvetési átláthatóság elsődleges korlátja nem a források elégtelensége, hanem a politikai szándék.

 

7. A valóságban milyen mértékű korrupció tapasztalható a fejlődő országok költségvetésében? Tudnák számszerűsíteni?

- Az Open Budget Survey nem a korrupciót méri, hanem a költségvetés átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását a költségvetési döntésekbe és a költségvetés felügyeletével megbízott intézmények tevékenységét.
- Szerintünk is rendkívül fontos, hogy a kormányok fellépjenek a korrupcióval szemben, ami nem könnyű, rengeteg intézkedést igényel. A korrupció számos okainak egyike a költségvetési átláthatóság hiánya. A legtöbb ilyen okkal ellentétben viszont az átláthatóság vonatkozásában gyorsan és minimális költséggel látványos eredmények érhetők el. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a korrupció lehetőségeinek szűkítésében az első lépés lehet a költségvetési átláthatóság növelése.

 

8. Sokba kerül a kormánynak az átláthatóság?

- Nem! Az országok minimális költséggel azonnal érzékelhető mértékben növelhetik az átláthatóságot. A felmérésben szereplő legtöbb országban most is elkészül számos kulcsdokumentum, vagy összeállítják a főbb költségvetési információkat (például az adósságra vagy makrogazdasági előrejelzésekre vonatkozóan), de nem hozzák őket nyilvánosságra. E kormányoknak egyszerűen csak hozzáférhetővé kell tenniük az információkat. Azonnal, szinte költségek nélkül jelentős javulás lesz tapasztalható.
- Ugyanakkor, ha egy kormány jól informált és közügyekben aktív társadalmat szeretne építeni, akkor vállalnia kell hosszú távú beruházásokat az információs rendszerek (költségvetési adatbázisoktól kezdve akár a lakosság tájékoztatása érdekében létrehozott irodákig) területén. Ugyanakkor látni kell, hogy ezek a beruházások valójában nem is az átláthatóság miatt szükségesek, hiszen nélkülük a kormány sem tud jó döntéseket hozni.

 

9. Miért válik egy kormány átláthatóbbá? Külső nyomás hatására? A felmérés által adott információk vezetnek változáshoz?

- A mostanival együtt eddig összesen ötször készült el az Open Budget Survey. Az eddigi összes eredmény alapján az átláthatóság és elszámoltathatóság javulásának négy okát látjuk:
1. Politikai változások, melyek során autoriter, diktatórikus kormányok helyét olyan kormányzati rendszerek veszik át, amelyeket választásokon történő politikai megmérettetés és az ellenzék véleményének adott nagyobb tér jellemez, esetleg új pártok kerülnek hatalomra. Az ilyen változások leginkább akkor lehetnek hatással a költségvetési átláthatóságra, ha emellett reformpárti politikusok és technokraták kerülnek döntési pozícióba, vagy felkészült civil szervezetek vonják kérdőre a kormányt költségvetési kérdésekben. Szintén növeli az ilyen változás valószínűségét, ha a végrehajtó hatalommal szemben nagyobb teret kapnak az ellenőrző szervek, például a törvényhozás.
2. Költségvetési és gazdasági válságok, melyek arra késztetik a kormányt, hogy a fiskális fegyelem és gazdasági bizalom helyreállítása érdekében különféle mechanizmusokat és ösztönzőket vezessen be, többek között független ellenőrzés formájában.
3. Nagy nyilvánosságot kapott korrupciós esetek, melyekre a reform-szemléletű szereplők élénken reagálnak, és rákényszerítik a kormányt, hogy hozzáférést biztosítson a költségvetési adatokhoz.
4. Olyan külső hatások, melyek a legjobb gyakorlatok világszintű elterjedését segítik elő, ezáltal felerősíthetik a hazai reformfolyamatokat és a civil társadalom szereplőit, ideértve az olyan sokszereplős kezdeményezéseket, mint a Nyílt Kormányzati Együttműködés, melyek előtérbe helyezik az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, egyúttal a pénzügyi támogatásokat adó nemzetközi szervezetek részéről is kérik, hogy mutassanak példát az átláthatóság és elszámoltathatóság területén és ezeket követeljék meg partnereiktől. A Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében Magyarország is vállalta például a költségvetési adatok közérthető közzétételét. Ugyanakkor az EU részéről is vannak kezdeményezések a kiszámítható költségvetési keretek elterjesztésére, például a középtávú költségvetési tervezés fejlesztésével.

 

10. Mi a „polgárok költségvetése"?

- A költségvetési információk többnyire olyan formában jelennek meg, amely szinte csak a szakemberek számára értelmezhető (vagy még számukra sem). Ezért a nagyközönség jó eséllyel meg sem próbálkozik ezeket megérteni.
- A Polgárok költségvetése (Citizen's Budget) a költségvetésnek olyan egyszerűsített változata, melyen keresztül az utca embere is képes megérteni a költségvetésben tükröződő döntéseket. Könnyen érthető nyelvezetet és ábrákat használva magyarázza el, hogy honnan származik a kormány rendelkezésére álló pénz és hogyan kívánják azt elkölteni.
- Az OBS 2015-ös felmérése alapján 52 országban publikálják a polgárok költségvetését.

 

11. Meglepő az országok OBI alapján kialakult rangsora?

- A 2012-ben készült OBI-hoz képest az látható, hogy több, eltérő adottságú ország is jelentősen javított teljesítményén az elmúlt három év során (pl. Peru, Kirgizisztán, Tunézia, több francia-afrikai ország, így Benin és Szenegál is).
- A rangsor jó hírt jelent mindazoknak, akik javítani szeretnék az átláthatóságot. A sorrend megmutatja például, hogy bármilyen típusú ország teljesíthet jól vagy kielégítően a költségvetési transzparencia területén. A példák között szerepelnek viszonylag szegény országok (Banglades, Malawi és Uganda), az olaj- és gázbevételektől függő országok (Mexikó, Norvégia és Oroszország) csakúgy, mint afrikai nemzetek (Malawi, Dél-Afrika és Uganda).

 

12. Mivel magyarázható Dél-Afrika kiemelkedő pozíciója?

- Dél-Afrika a felmérésben szereplő azon kevés ország egyike, amely a nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum mindegyikét elkészíti és nyilvánosságra hozza. Emellett viszonylag független és erős parlamenttel és számvevőszékkel büszkélkedhet.

 

13. Tunéziát és Szenegált emelték ki, mint olyan országokat, ahol jelentős előrelépés történt a transzparencia területén. Mit tettek ennek érdekében?

- A jelentős eredmények tipikusan annak köszönhetők, hogy a kormány közzéteszi azokat a dokumentumokat, melyeket korábban is elkészítettek, csak nem kerültek a nyilvánosság elé. Ezek az előrelépések gyakran annak köszönhetők, hogy jelen van mind az országon belüli szándék az átláthatóság növelésére, mind a külső nyomás és ösztönzés a pénzügyi támogatásokat nyújtó országok és a civil szféra részéről.

 

14. Az átláthatóbb költségvetés és a fokozott felügyelet csökkenti az adóelkerülést az országban?

- Az adótörvények betartatása nem a központi költségvetés feladatkörét jelenti, leszámítva, hogy az adóhatóságnak megfelelő forrásokat kell biztosítani, hogy elláthassa kötelezettségeit, mint az adók beszedése, az adóelkerülők felderítése, az adótartozások behajtása és az adócsalók elleni fellépés.
- A költségvetési átláthatóság és az adóelkerülés közötti kapcsolat további kutatásokat igényel, de egy esetet ismerünk, ahol egyértelmű az összefüggés. Néhány évvel ezelőtt a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy falu elkezdett beleszólást adni a lakosoknak a döntésekbe, aminek hatására megemelkedtek az adóbevételei, mivel a lakosok szívesebben fizetik be az adót, ha tudják és befolyásolhatják, hogy a vezetők mire fordítják majd azt.

 

15. Beszélhetünk a különböző országokban dolgozó kutatókkal?

- Igen, sőt támogatjuk is az ilyen törekvéseket. Az egyes kutatók elérhetőségeit a következő címen érhetőek el: http://internationalbudget.org/opening‐budgets/open‐budget‐initiative/open‐budgetsurvey/country‐info/researchers/ .
- Öt olyan országban, ahol kényes a politikai helyzet, a kutatók megőrzik anonimitásukat (Kína, Egyenlítői Guinea, Mianmar, Katar és Szaúd-Arábia). A kutatók kérésére az IBP úgy döntött, hogy titokban tartja személyüket, viszont kérdéseiket készséggel továbbítják ezekhez a szakemberekhez.

 

16. Hogyan tud változást hozni ez a kutatás?

- Ez az Open Budget Survey ötödik kiadása és mostanra már a költségvetési átláthatóság irányadó mutatójává vált – máris széles körben használják a nemzetközi adományozók és kutatóintézetek, például a Világbank, az IMF és több bilaterális adományozó szervezet.
- A felmérésben szereplő kormányok egyre gyakrabban keresnek meg minket vagy helyi szakértőinket azzal a kérdéssel, hogy hogyan tudnák javítani eredményeiket. Az utóbbi időben piaci szereplők, mint például feltörekvő piaci befektetők is egyre gyakrabban használják fel adatainkat.
- Idővel az Open Budget Index egyre nagyobb belső és nemzetközi nyomást helyez a kormányokra a költségvetési átláthatóság növelésére. A nagyobb költségvetési átláthatóság jobb elszámoltathatóságot jelent, ez pedig hatékonyabb programokat eredményez a szegénység felszámolásában.

 

17. Mikor készül a következő OBS?

- A kutatás következő köre 2016 áprilisában kezdődik, az eredményeket 2017-ben tesszük közzé.
- Az Open Budget Survey-re általában kétévente kerül sor. A 2012 és 2015 közötti plusz egy év a felmérés módszertanának fejlesztését szolgálta (erről bővebb információ a 27-es kérdésben található). Mostantól a felmérés kétévente fog elkészülni.

 

18. Mennyibe került a felmérés?

- A felmérés összköltsége a 102 országban mintegy 3,5 millió dollár volt. Ezen összeg fedezte a több mint 300 szakértő díjait, a kutatók részére biztosított képzéseket a felmérés módszertanáról és tucatnyi nemzetközi és regionális konferencia költségét, ahol a kormányokkal lehetett megvitatni a felmérés eredményeit. Habár tényszerű adatok nem érhetőek el a hasonló felmérésekre, megítélésünk szerint ezek a költségek jelentősen alacsonyabbak a hasonló felmérést végző többi szereplőjénél.
- Az International Budget Partnership azért tud ilyen szerény költséggel jó minőségű adatokat előállítani, mert több mint 300, a transzparencia iránt elkötelezett kutató szánta rá idejét a megalapozott információk érdekében folytatott küzdelemre. A tanulmányt nem tanácsadók készítették, hanem a napi tevékenységük során is a témában dolgozó, lelkes szakértők.

 

19. Ki finanszírozza a felmérést?

- Az International Budget Partnership felmérése (az Open Budget Survey) magánalapítványok és bilaterális segélyszervezetek támogatásával valósult meg, többek között a William and Flora Hewlett Foundation, az Open Society Foundations, a Ford Foundation és UKAid segítségével.
- Az International Budget Partnership nem fogadott el támogatást az USA kormányától vagy annak bármely intézményétől.

 

20. Milyen alapon választották ki a résztvevő országokat és miért éppen 102 országot?

- Az volt a szándékunk, hogy olyan reprezentatív mintát hozzunk létre, melyből a világ legtöbb országára nézve érvényes következtetéseket vonhatunk le.
- Ehhez olyan mintára volt szükség, amely egyrészt elég nagy a statisztikai módszerek alkalmazásához, másrészt megfelelő számban képviselteti magát a világ minden fontos régiója.
- A 2006-os kutatásban 59 ország szerepelt, 2008-ban 85, 2010-ben 94, 2012-ben 100, most pedig 102. Célunk, hogy tovább bővítsük a kutatás körét, folyamatosan figyelve arra, hogy hol találunk olyan független szakértőket és szervezeteket, amelyek sziklaszilárd adatokkal tudnak szolgálni.

 

21. Mi az International Budget Partnership?

- Az International Budget Partnership egy kormányzatoktól független, nemzetközi, szervezet, amely a világ több mint 100 országában működik együtt civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a központi költségvetések nagyobb hangsúlyt helyezzenek a szegény és alacsony jövedelmi szinttel rendelkező emberek igényeire, valamint elősegítse az átláthatóbb és elszámoltathatóbb költségvetési rendszerek létrejöttét.
- Az IBP-nek Washington-ban, a dél-afrikai Fokvárosban, az indiai Mumbai-ban és a kenyai Nairobi-ban van irodája, de munkatársai Egyiptomban, az Egyesült Királyságban és Brazíliában is jelen vannak.

 

22. Az öt legjobban teljesítő ország viszonylag fejlett – méltányos-e ezek eredményét a fejlődő országokkal összemérni?

- Bármely ország, jövedelmi szintjétől, földrajzi elhelyezkedéséről vagy bármely más tulajdonságától függetlenül, képes elérni költségvetési átláthatósággal kapcsolatos céljait, ha megvan a politikai akarat ennek megvalósítására.
- A felmérés eredményei megmutatják, hogy a költségvetési átláthatóság magas szintje nem a gazdag európai országok sajátja, hiszen Brazília, Peru, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Uganda és Malawi is jó eredményt ért el.
- A felmérés azt is feltárta, hogy számos alacsony jövedelmű ország nem teszi közzé az elkészített költségvetési dokumentumokat. Egy egyszerű lépés, a dokumentumok kormányzati honlapon történő közzététele, számottevő mértékben javítaná az átláthatóságot és minimális költséggel járna.

 

23. A felmérés alapján hogy függ össze a költségvetés átláthatósága a szegény és a társdalom peremén lévő közösségek életével?

- A költségvetés a kormányok legfontosabb szakpolitikai eszköze; minden állampolgár életére hatással van, különösen a szegényekére.
- Az átláthatóság hiánya csökkentheti a szakpolitikai döntések hitelességét és a gazdaságpolitikai beavatkozások hatékonyságát. Emellett utat nyit a korrupt és pazarló gazdálkodásnak, ez pedig visszafoghatja a szegénység felszámolására irányuló programok hatékonyságát is.
- Az OBI feladata, hogy helyi és nemzetközi nyomásgyakorlás révén növelje a költségvetési átláthatóságot.

 

24. Hogyan viszonyul ez a felmérés a többi hasonló értékeléshez/felméréshez?

- Ez a felmérés, az Open Budget Survey az egyetlen globális, független és országok közötti összehasonlításra alkalmas felmérés a költségvetés átláthatóságáról. Ez kiegészíti az IMF kutatásait és a PEFA (Public Expenditure and Financial Accountability) programját. Az IMF költségvetési átláthatósági értékelése és a PEFA értékelései részben átfedéseket tartalmaznak az Open Budget Survey-vel. Mi is felhasználjuk az ő adataikat a felmérés véglegesítése során, cserébe az IMF és PEFA kutatásai ugyancsak felhasználják az Open Budget Survey adatait.

 

25. Miért fontosak az információs szabadságot biztosító törvények?

- Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak a közpénzek beszedéséről és felhasználásáról. Az OBI szerint a kormányzatok gyakran önkényesen adnak ilyen tájékoztatást. Az információs szabadságról rendelkező törvények biztosítanak jogalapot arra, hogy a közérdekű információ mindenki számára egyformán (diszkriminációmentesen) rendelkezésére álljon.
- Ahhoz, hogy figyelemmel kísérhessék a kormányzat teljesítményét a költségvetés és a szegénység felszámolása területén, a civil társadalomnak és a helyi közösségeknek gyakran igen részletes, ágazat- és programspecifikus információkra van szükségük – az ilyen részletes, egyedi szintű adatok valószínűleg nem állnak rendelkezésre a kormányzat által közzétett dokumentumokban. Az információs szabadságról rendelkező törvény lehetővé teszi, hogy a civil szféra a kormányzat által készített minden információhoz hozzájusson.
- Mindazonáltal az információs szabadságról rendelkező törvény nem elegendő annak biztosításához, hogy a közvélemény megfelelő időben hozzájusson az átfogó költségvetési információkhoz. Ezek a törvények a kormányzatnál már rendelkezésre álló információkra vonatkoznak; ezzel szemben az OBI-hoz hasonló eszközök nyomást gyakorolnak a kormányokra, hogy több és teljesebb költségvetési információt a megfelelő időben bocsássanak a nyilvánosság elé, önnön szándékukból, anélkül, hogy külön bárki is kérné ezeket a dokumentumokat.
- Bár a tájékoztatás szabadságáról szóló törvények hozzák létre azt a környezetet, melyben a civil szféra és a nagyközönség információt kérhet, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a törvények nem feltétlenül szükségesek a költségvetési transzparencia megteremtéséhez. Ha a politikai szándék megvan, a kormányok bármikor nyilvánosságra hozhatják az információkat.

 

26. Mit nem értékel a Felmérés?

- Az Open Budget Survey nem értékeli az országosnál alacsonyabb szintű költségvetési rendszereket (mint a tartományi és önkormányzati költségvetések), a közbeszerzési kérdéseket, illetve a költségvetési szférába nem tartozó szervezetek és állami vállalatok nyolc kulcsdokumentum körén kívül megadott információit.
- A felmérés nem méri közvetlenül a költségvetési jelentésekben található információk pontosságát sem (azaz hogy helytállóak-e az adatok), illetve hogy a központi költségvetés mennyire igazságos és mennyiben felel meg a lakosság szükségleteinek.

 

27. Mit tehetnek a nemzetközi adományozók a költségvetési átláthatóság növelésére?

A nemzetközi adományozók sokkal jelentősebb szerepelt vállalhatnának a költségvetési átláthatóság növelésében azzal, hogy
- a támogatott országokban az átláthatóság növelése irányában ható ösztönzőket alkalmaznak, például több költségvetési támogatást adnak azoknak az országoknak, melyek jobb eredményeket mutatnak fel a költségvetés átláthatósága terén. Továbbá a donor országok a kormánnyal és egyéb költségvetési érdekképviselőkkel, mint a törvényhozás, a számvevőszékek és a civil szervezetek tagjaival folytatott párbeszéden keresztül azonosíthatják a támogatható reformokat. Ezzel biztosíthatják, hogy a reformokat az országban szélesebb körben érzik magukénak és a reform biztosította előnyök fennmaradnak.
- technikai támogatást nyújtanak az ellenőrző intézményeknek és szereplőknek (törvényhozás, számvevőszék, civil szféra, média, stb.), hogy nagyobb nyomást tudjanak kifejteni a költségvetés átláthatósága és a felelős gazdálkodás érdekében.
- biztosítják, hogy az általuk juttatott adománnyal kapcsolatos információk kezelése átlátható legyen. Ez azt is jelentheti, hogy az általuk egy országnak juttatott általános célú támogatásnak meg kell jelennie az ország költségvetési dokumentumaiban. Vagy azt, hogy az adományozók átlátható beszámolókat készítenek saját projektjeikről, lehetőség szerint olyan formában és időzítéssel, amely összhangban van a kedvezményezett ország költségvetési rendszerével.
- Bár nem szoktunk így gondolni rá, de Magyarország hatalmas összegeket kap az EU-tól támogatás formájában, ezért az adományozó országok esetünkben a fejlett, nyugat-európai országok.

 

28. Változott valami az Open Budget Survey rendszerében az előző körhöz képest? Ez befolyásolja-e a korábbi adatokkal való összehasonlítást?

- Történt néhány változtatás a felmérés módszertanában, de ez nem változtatja meg a felmérés alapvetéseit, és ügyeltünk arra, hogy a mostani kör eredményei összehasonlíthatóak maradjanak a korábbi felmérésekkel.
- A 2012-es Open Budget Survey (OBS) megjelenése óta az IBP számos ponton továbbfejlesztette az OBS-ben szereplő kérdéseket. Ennek következtében a 2015-ös OBS:
o tartalmaz új kérdéseket, egyrészt hogy az OBS lekövesse a költségvetési átláthatóságot biztosító eszközök fejlődését, másrészt hogy több információt kapjunk a költségvetési törvényjavaslaton kívüli hét fontos költségvetési dokumentumról;
o nem tartalmaz olyan korábbi kérdéseket, melyeket véleményünk szerint gyenge vagy szubjektív bizonyítékok támasztottak alá; és
o módosította egyes kérdések megfogalmazását, hogy egyértelműbbek, tárgyilagosabbak legyenek és növekedjék a megbízhatóságuk.
- A felmérés változásai következtében jobban tudjuk mérni a költségvetési átláthatóságot, de a módosítások az alapvetéseken nem változtattak. A felmérés továbbra is a nyolc kulcsdokumentumban található információt, a nyilvánosság költségvetési folyamatokba történő bevonását és a felügyelő intézmények hatásosságát értékeli.
- Bár a korábbi felmérésekhez képest jelentős az átfedés a feltett kérdésekben, és változatlan a vizsgált dokumentumok köre, biztosak akartunk lenni abban, hogy a 2015-ös OBI eredményei összehasonlíthatóak a korábbi évek adataival. Az átláthatóság mérésére kidolgozott alternatív módszer segítségével több statisztikai tesztet végeztünk el és arra a következtetésre jutottunk, hogy az összehasonlítás továbbra is helytálló. Így a globális jelentésben a 2015-ös OBI-adatokat a historikus OBI adatsorral együtt mutatjuk be, melyet a felhasználok az évek során már megismertek. Abban a néhány esetben, ahol a jelek szerint a felmérés módosulása érzékelhető hatással volt az időbeli összehasonlíthatóságra, ezt külön jelezzük a jelentés szövegében, illetve az egyes országokat taglaló összefoglalókban.

 

29. Miért nem szerepel az OBI adatok között Magyarország 2012-es értéke?

- Az Open Budget Survey előző körében Magyarország hivatalosan nem vett részt, ezért a nemzetközi szervezet, az IBP által kiadott anyagokban sem szerepelnek ilyen adatok. Az átláthatóság számszerűsítése érdekében viszont a KFIB kísérleti jelleggel elvégezte a felmérést az eredeti módszertant követve és a válaszokat az IBP munkatársai ugyanúgy ellenőrizték, mint a hivatalos felmérésben résztvevő országokét. Ennek következtében a korábbi eredmény ugyanolyan megbízhatónak tekinthető, mint ha Magyarország hivatalosan is szerepelt volna az előző felmérésben.

 

30. Javult vagy romlott Magyarországon a költségvetési átláthatóság?

- Kizárólag a költségvetési átláthatóság számszerűsítésére használt OBI pontszámot tekintve, enyhén javult a magyarországi helyzet, hiszen 40-ről 49-re emelkedett. Ugyanakkor a változás jelentős részét az okozta, hogy 2013-as kísérleti számításokhoz alapul vett 2013-as költségvetési törvényjavaslat – a tavaszi benyújtás miatt – nem tartalmazta az előző 2012-es év tényadatait. A 2014 őszén benyújtott 2015-ös költségvetési törvényjavaslat ezzel szemben tartalmazta a 2013-as tényadatokat. A megint csak tavasszal benyújtott (és elfogadott) 2016-os költségvetési törvényjavaslat ismét nem tartalmazta a 2014-es tényadatokat. Ha a nyilatkozatokban megjelenő kormányzati terveknek megfelelően a jövőben a tavaszi benyújtás és elfogadás válik rendszerré, akkor az alacsonyabb pontszám állandósul, hacsak nem készül el jóval korábban a zárszámadás, amire jelenleg nem látszik kormányzati szándék. A pontszám mellett arra is érdemes figyelni, hogy a kormány közzéteszi-e a hiányzó kulcsdokumentumokat (mint a féléves jelentés, a polgárok költségvetése és a költségvetési irányelvek), illetve ezek közérthetőbbé válnak-e. Érdemi előrelépést ezek a változtatások fognak jelenteni.

KÖVESSEN MINKET


ADOMÁNY

Adományukat a PayPal-on keresztül erre a gombra kattintva tudják elküldeni:


KERESÉS A WEBOLDALON

AKTUÁLIS ELEMZÉS